#15. - Szilvásvárad

Már tegnap is terveztük, hogy ebéd után elkirándulunk valahová. Ez a "valahová" Szilvásvárad lett. Borzasztó hideg volt a völgyben, de úgy voltam vele, nem baaaj! Délután van, szépen süt a nap, jók a fények a fotózáshoz! Na Szilváson a Szalajka-völgyben NINCS fény már ilyenkor délután. Hogy miért? Mert a lemenő nap nem süt át a hegyeken... :P

Szóval a fények nem olyan szépek, de azért pár fotót csináltam ennek ellenére, bár nem lettek a legjobbak. De a táj annyira szép volt, hogy muszáj volt lefotózni. :)

 Volt egy erdészeti múzeum is útközben, és gondoltuk, miért ne nézzük meg. Persze ebben az is benne volt, hogy borzasztó hideg volt, bent meg meleg volt, és nem volt sok a belépő :D Persze ettől függetlenül volt sok érdekes látnivaló. :)

Na, ki akar beleülni ebbe a székbe? :P

Csuszka (Sitta europaea) :)

Egy aprócska vízesés :)

Kicsit közelebbről

Már készülnek a Halloweenre :D Kár hogy itthon nincs ilyen... :)

Esti kikapcsolódásnak pedig megnézem az American Horror Story új évadának harmadik részét. :) Eddig tetszik ez az évad. A harmadik évadban kicsit csalódtam, nem volt rossz, ráadásul kicsit elfogult is vagyok a sorozattal, mert az első két évadot imádtam. De annyira nem voltam elájulva a boszis évadtól :/ A Freak show viszont eddig hozza a színvonalat :)

#14. - Kazincbarcikán jártunk :)

A történet csupán annyi, hogy bementünk Barcikára a Lidlbe vásárolni :D De felvettem azt a szokást, hogy mindenhová viszem magammal a fényképezőgépem, hátha látok érdekeset, ami érdemes lencsevégre kapni. Most is volt pár téma, amit úgy éreztem érdemes megörökíteni, ha másnak nem, gyakorlásnak. A fények nagyon szépek voltak minden esetre. :)

Munka közben

Reflexió

Tavi-tükör

A gettó őre

Árny-erdő

#13. - Hideg szeles nap, hát inkább...

...hát inkább kitaláltam, hogy felteszem pár fotómat a Fotomagazin internetes oldalára. Van ilyen lehetőség, hogy képértékelésre feltölthetők képek. Aztán ezekből válogatnak fotóművészek, és kielemzik a havonta megjelenő újságban. Nem feltétlenül a legjobbat, vagy a legrosszabbat választják ki, hanem olyat, amit érdemes elemezni. Remélem szerencsém lesz és bekerül valamelyik. :) Kíváncsi vagyok, hogy egy szakértő mit mond róla, illetve az is nagy elismerés, ha észre veszik! :)

A második képsorban a "Zöldben zöld", "Egy fecske nem csinál nyarat... Vagy mégis?", "Old Waldour kastélya", "Egy seregnyi seregély", "Flamingók" című képek. Made by me, Laura Kovács :)

#12. - Végre vége a hétnek! :)

Bár elég rövidke hét volt, de annál nehezebb... Bioinformatika zárthelyi hétfőn, és TDK leadási határidő ma :D A zh-val nincs most több dolgom. Szerencsére a TKD-t leadtam tegnap (és remélem a legjobbakat)... De persze a TDK-s megpróbáltatásnak itt nincs vége, össze kell raknom belőle egy előadást november 22-re :D Szóval mozgalmas, de nem éppen izgalmas három napos hetem volt...

A hét talán legérdekesebb pontja az volt, hogy hétfőn, az egyetemen előadást tartott Pályi Bernadett, az Országos Epidemiológiai Központ egyik munkatársa a munkásságáról. Önmagában ez nem hangzik valami érdekesen, de tudni kell a hölgyről, hogy idén augusztusban volt kint Afrikában, és segített az Európai Mobil Laboratórium munkatársaként az ebola vírus kimutatásában és a február óta tomboló járvány megfékezésében. A vírustól keveset beszélt, inkább csak az élményeiről, a munkáról és a körülményekről, és rengeteg képet mutatott. Igazán bátornak tartom, hogy el mert vállalni ez a nem éppen veszélytelen feladatot! Itt is szeretném elismerni szakértelmét és helytállását! 

A fotókat ezúttal nem én készítettem. Köszönet érte a csoporttársamnak! :)

A fotókat ezúttal nem én készítettem. Köszönet érte a csoporttársamnak! :)

De végre vége a hétnek :) Pihenés képen rajzolgatok. Végre van időm befejezni a rózsáimat, amit már hónapokkal ezelőtt elkezdtem, de sosem jutott rá időm, hogy rendesen haladjak is vele :/ 

Still in progress...

Valamint megajándékoztam magam két új ceruzával és egy ecsettel :) Festékem még nincs, de majd összegyűjtögetek szép lassan pár "gombot" és neki látok valamit festeni is :)

Goodies! :D <3

Hétvégére és a jövő hétre (végre szünet!) azt tervezzük, hogy elmegyünk kirándulni. Remélem az idő is mellénk áll, és szép, kirándulós idő lesz. Szívesen elmennék Mátranovákra, megnézni a "fanyűvőt", ami egy igazi magyar kuriózum :D A magyar jeti... Ha szerencsénk lesz őt is látjuk, és ha még nagyobb szerencsém lesz, le is tudom fotózni! :D

#11. - Napom...

Nem vár rám ma túl sok izgalmas... Bioinformatika tanulás, holnap ZH :( De hajrá! :) Kell a jó jegy, meg kinek hiányzik egy pótZH, hogy még egyszer meg kelljen tanulni... inkább most elsőre letudom.

#10. - Boldogkővár

Haza értem, és nem is volt más egy hétig, csak suli... :/ TDK írás... De már a könyökömön jön ki az egész, alig várom, hogy leadjam... De legalább hétvégén lehetett pihenni :)

Rájöttem, (vagyis tudtam eddig is, csak sosem fedezgettem fel) hogy rengeteg szép látnivaló van itthon, amit azért legalább egyszer érdemes megnézni. Szóval ez a felfedező vágy munkált bennem, amikor előjöttem azzal az ötlettel, hogy nézzük meg Boldogkő várát. (Nagyon belejöttem kis hazánk titkainak kifürkészésébe. :D) El is indultunk keresztanyumékkal, hogy meglátogassuk a helyet. Egész könnyen oda találtunk, csak a feljáratot volt nehéz megtalálni, de a helybeliek kedvesek voltak, és szívesen eligazítottak minket a jó irányba. :)

Nos a történetéről sokat nem tudtam sajnos, de igyekeztem utána nézni. A tatárjárás után emelték, IV. Béla ösztönzésére. Egy aranyos kis legenda is van erről;

"A muhi csata után IV. Bélának menekülni kellett a tatárok elől. Menekülése során betért Aszaló községbe, ahol csak egy embert talált, egy öreg Bodó nevű koldust, aki a király aszaló mestere volt és személyesen is ismerte a királyt mivel többször is vitt neki Budára aszalt gyümölcsöt. Mikor megtudta, hogy a király a tatárok elől menekül megígérte neki, hogy elbújtatja; jobbágy ruhát adott rá és elbújtatta egy pincében. Két nap múlva meg is érkeztek a tatárok, de Bodó süketnek tettette magát. A tatár vezér kérdezgette az öreget de az folyton félrebeszélt, megunták és ott hagyták Bodót. IV. Béla megköszönte Bodónak a segítséget és a tőle kapott lovon tovább állt. Mikor a tatárok elhagyták Magyarországot és a király visszatért, Bodó Hét szekér aszalt gyümölcsöt vitt fel Budára a királynak, a szekerek bakjaira hét lányát ültette (Bodó tündérei). A király Bodó jóságáért birtokokat adományozott Bodónak(neked adom Aszaló és Bodolló községeket, valamint a környéküket, fel egészen a Zempléni hegyekig), de feltételeket szabott Bodónak; várat kell építenie 5 év alatt, mellyel megvédheti a környéket. mikor lányai megtudták a feltételeket, azt találták ki, hogy csak ahhoz a férfihoz mennek feleségül, akik legalább egy évig építik nekik a várat. Bodó megkérte a királyt, hogy hosszabbítsa meg az öt évet még kettővel. Ezután a Bodó lányok Budára voltak hivatalosak egy bálba, ahol meg is kérték kezüket és a vár építésbe is beleegyeztek. Nem sokkal később a másik négy lányt is feleségül kérték. A hét év alatt fel is épült a vár, amit kezdetben Bodókőnek hívtak. Később a várban tartották meg mind a hét lány esküvőjét egyszerre, IV. Béla király kérésére. IV. Béla így szólt az esküvő után: "E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!"" (Forrás; Wikipedia)

Körbejártuk, rácsodálkoztunk a "csinos kis" kínzókamrára (aminek a falait néhol barlangrajzok díszítették), és "szép kis" tömlöcökre, amikbe csak egy irányból volt be, vagyis inkább lejárat... Fentről. Optimisták a történészek, azt állítják, a mély gödrökbe csak leeresztették a foglyokat. Hát, reméljük :D

Hát... Nehezen vertek volna láncra...

Van egy állandó kiállítása is a várnak, Vagyis több; címer és érme kiállítás, páncélok, fegyverek és régészeti leletek (cserép darabok, várrol domborművek darabjai) és egy ólomkatona kiállítás. Érdekes volt újra látni olyan pénzeket kiállítva, amik már nincsenek forgalomba, de még emlékszem rá, hogy fogtam őket a kezemben :D Öreg vagyok? :S

Az ólomkatonás is vicces volt, mert nagyon szép kis bábuk voltak, és a különböző vitrinekben csatákat vagy életképeket jelenítettek meg. Nagyon szép volt :)

Aztán meg szerettünk volna ebédelni, de ez nem jött össze, mert a vár környékén sok volt a katica :/ Röpdöstek, szálltak mindenre, amit csak értek, és ezek a nem jó katicák (Harlekinkaticák, kiszorítják szegény kis hétpettyest :( ). Szóval visszamentünk Boldogkőváraljára, ami a vár "alatt" lévő kis település. Itt egy kőasztalon megebédeltünk, szendvics savanyúság, stb. :D Aztán Szerencs irányába elindultunk haza. Persze bort azt szerettünk volna venni, hiszen a  vidéken elég sok bortermelő és pincészet van. Mádon álltunk meg, és sikerült pont egy borosgazda udvara előtt leparkolni. Amikor bementünk az udvarra, hogy megkérdezzük, hol a legközelebbi pincészet, magára mutatott (Tokaj Classics Borászati Kft.). Persze ott nem árult kimért bort, csak fent a hegyen a pincéjében. Fel vitt minket a  kocsijával, hogy ne kelljen követni a kanyargós úton (a kocsiban is sok-sok katica :( ). Nagymamám is velünk volt, nagyon élvezte, mi meg keresztanyummal féltünk, hogy mi lesz ha drága lesz, mi lesz ha nem hoz le minket stb :D De aztán jól jártunk, mert a bor olcsó volt és finom (végig kóstoltuk az összes borát, ami 3 félét jelentett, de így is elég volt... :D). A pince, mint megtudtuk elég régi, 500-600 éves, és egy gróf tulajdonában volt régen. :) (Hogy melyikében, arra nem emlékszem... :/) Borzasztóan benőtte a falakat a penész, bele is nyúltunk párszor. Lent a hordóknál meg a látogatók "ajándéka", a vastag penészbe belenyomott pénzérmék. :)

#9. - Old Sarum

A nagy, Bournemouthban tett kirándulást követő napon, "csak" a környékre mentünk. Lementünk az Old Sarum várromhoz. Na ez volt az igaz középkori Kánaán (nekem). A várárok, a rámpa (fa híd, fel a várhoz), zöld fű közül előbukkanó kőfal maradványok... És ahogy a kekes-szürke felhők elúsztak a kék égen... Leírhatatlanul gyönyörű volt. És életem legnagyobb dicséretét is itt kaptam; "Your english is very good, my Dear!" :D Egy idős hölgy, aki térképeket osztogatott, meg felvilágosítást az English Heritage programról (Old Sarum is bele tartozik).

A vár romjait eredetileg hatalmas földtömeg fedte be, gyakorlatilag csak egy domb volt. Azért is érdekes, mert a vár maga egy korábbi földvárra épült. 1070-ben kezdtek neki az építkezésnek, Hódító Vilmos parancsára. Mellette épült fel először a katedrális, de az végül 1200-as években "leköltözött" a völgybe, a már akkor létező Salisburybe. Az egykori katedrálisnak így romja nem maradt itt, csak az alapjai.

Amúgy érdekes volt, mert egy iskolás csoport is itt vert tanyát a várban, és játszottak meg szaladgáltak a zöld mezőn, a romok között. Szóval, ilyen szabadidő eltöltő helynek is remek, piknikezni, eszegetni stb. Van egy sajátos hangulata. Bemenni azokba a "termekbe" ahol egykor az uralkodók járkáltak, akikről a történelem könyvekben tanultam. Elképzelni milyen lehetett az épület, milyen lehetett amikor azon a ponton állva és felpillantva nem a puszta eget látta az ember, hanem a következő szinthez tartozó plafont.

Hosszabb időzés után elindultunk vissza, Amesburybe, és útba ejtettünk egy TESCOT, hogy vegyünk valami ebédnek valót. Megebédeltünk, és utána még lenéztünk egy kis múzeumba Amesburybe. Egy nagyon kedves és lelkes hölgy mesélt az ott lévő neolitikumi kőeszköz leletekről. Nagyon kevesen látogathatják a múzeumot, bár az ilyen csendes kisvárosokban minden "csendes" :) És ez jó.

Egy ősi helybéli rekonstrukciója :D

Rengeteg könyv is volt :)

Utána elindultunk hazafelé, de aztán anyának eszébe jutott a Római Villa, ami egy római villa romos maradványa :D Sajnos elég késő volt már, délután 3 körül, és a villa messze volt. Ráadásul nem is találtuk meg, de ha megtaláltuk volna is, már biztos zártak volna. :( De persze Angliában rengeteg a kis kőtemplom, körülötte jó öreg temetővel, egyet nagyon meg szerettem volna nézni. Sajnos azonban ezek is zárva voltak, hiszen csak istentiszteletre nyitják ki, és az emberek bent hagyhatják személyes holmijukat utána, nem kell haza cipelniük. Így, amikor nincs semmi, akkor zárva tartják. Szóval ezt is buktam :D De aztán mégis volt egy! De az volt ebben a legérdekesebb, hogy átalakították kisbolttá és közösségi házzá. Önkéntes vezetővel pedig működik bent egy kis kávézó is. Vasárnaponként persze tartanak istentiszteletet itt is, de addig kihasználják a is épületet. Nagyon lenyűgöz, hogy ott ha valamihez kell a hely, okosan megoldják, és nem túrnak el régi épületeket. Megtalálják az arany középutat, és ezt igen dicséretesnek tartom!  

Ó igen, és ez volt az egyetlen hely, ahol glutén mentes házisütit találtumk! :D Nem vagyok glutén allergiás, de érzékeny tuti...

Aztán haza indultunk :) Másnap (a visszautazásom előtti napon) már nem mentünk nagyobb kirándulásra, Csak Salisburyben voltunk kint ebédnek valót venni. Nagyon sokszor főztem is amíg kint voltam :D Anyáéknak nagyon ízlett, pedig ezek csak ilyen kis vágjunk össze zöldséget, húst, süssük meg, fűszerezzük, keressünk neki köretet :D Egyszerű kis kaják, de én szeretem :)

Szóval összességében; nagyon élveztem, és köszönöm anyának és apunak, hogy vittek minden felé! :)