#21 - Fáklyafényes vártúra a Diósgyőri Várban, avagy egy csipetnyi középkor a jelenben

A szombatra tervezett vártúrát végül megejtettük keresztanyumékkal :) Na, jól belerohantam az elején a közepébe :D Szóval akkor újra, de most az elejéről...

Szóval szombat délelőtt macskáztunk, meg jól beebédeltünk, mert délután hosszú kirándulást terveztünk a hideg időben, be  Miskolcra. A fő célpont az a fáklyás vártúra volt, de mivel már olyan délután 2kor bent voltunk a városban, kénytelenek voltunk elütni az időt. Nem bírtuk sokáig a hidegben, ezért hamarosan bementünk a plázába melegedni, meg telefont nézni (kezd tönkremenni a telefonom, és felmértük a lehetőségeket). Utána nézegettük a kirakatokat, meg hasonló "idő elütő" haszontalanságokat csináltunk. Utána vissza kimentünk, hogy a karácsonyi vásárt megnézzük. Nem volt valami nagy nyüzsgés, biztos a hideg miatt. Viszont az eladók és bódéik sem voltak valami csalogatóak, be kell valljam "férfiasan". Szóval, nem volt nagy élmény, és nem is készítettem róla felvételt.... Majd talán, ahogy közeledik a Karácsony, kicsit felpörög a dolog. De azért egy jó bódé volt; a kézműves édességes bódé. :) Vettünk is csokit, meg halvát (vagy havla... ilyen napraforgómag "püréből" készített édesség).

Mindeközben annyira megfagytunk (újra), hogy most a Szinva Parkba mentünk be :D Itt is benéztünk a MediaMarktba, meg el tébláboltunk erre arra kirakatozni, aztán elindultunk végre Diósgyőr felé :)

Megérkeztünk, olyan 5 (vagy fél6) óra magasságában, és gyanúsan kihalt volt minden. "Na, csak nem lemaradtunk valamiről? Hát a prospektus az 7 órai kezdést írt..." Ilyen és ehhez hasonló beszélgetés zajlott le, amíg a vár felé ballagtunk a fasoron. Gyanúsan kihalt volt minden... DE a pénztárnál szerencsére megnyugodhattunk, volt túra, volt jegy! Meg is vettük, de 7 óra még akkor is messze volt. Azon gondolkoztunk, hogy együnk valamit addig, legalább melegben leszünk (mert megint megfagytunk). Végül a süti és a pizza csatájából a pizza került ki győztesen, hiszen édességet már ettünk. Szerencsére a közelben volt egy pizzéria (ami kiderült, hogy messzebb van, mint hittük, mert ahová először mentünk, ott csak valami rendelés felvétel, meg futár szolgálat volt :D Vicces volt, hogy mennyire tojtak rá, hogy bementünk, oda se néztek, se az ajtó nyitásra, se a köszönésre...). A "valódi" pizzéria, és étterem, az "250 méterrel lejjebb, az utca végén" volt. Nehezen találtuk meg :D De nem baj, mert, amúgy nagyon finom pizzát ettünk! :) Mire mindezt átéltük, már el is jött a negyed7. Fizettünk és elindultunk vissza. Nem volt messze a vár, de fél7kor már javasolták, hogy menjünk oda, és a jegyekkel be lehetett menni a vár külső udvarába. Mielőtt bementünk, azért készítettem pár fotót :) (Sajnos éjszakai fotózásban nem vagyok "expert", nem ismerem még ki ezen a téren a gépemet, ezért sok fénykép sajnos nem született, pedig lett volna mit fotózni... De majd legközelebb :))

Az udvarban állt egy szép kis Betlehem, benne jópár cicával, akik a szalmában melegedtek :D aztán a vendégek kezében, mert szerencséjükre dédelgetős emberekből is volt bőven. :) Vettem egy forralt bort is, miközben várakoztunk. Eleinte nem volt sok minden, de aztán elkezdtek előszállingózni a jelmezbe öltözött előadók. A zenészek (Hollóének Hungarica) az udvarhölgyek, apródok, mindnyájan beöltözve korhű ruhákba. Fáklyák, meleg fények, és valahogy a hideg egy kicsit nem is volt annyira maró, mint az elején. 

A zenekar játszott pár számot, aztán az udvarhölgyek felvezették a látogatókat a felső udvarba. Nagyon szépen ki volt világítva minden, és már a padok fel voltak állítva, ahol a közönség helyet foglalhatott (én nem ültem le... az hiányzott volna abban a hidegben :D). Nem késlekedtek, az első "műsor" a Kóborlovagok lovagjai mutatták meg harci tudományukat. Már egyszer láttam a bemutatót, és kicsit lelombozó volt, hogy semmi nem változott a műsorukban, de így is lenyűgöző volt nézni, ahogy régi fegyverekkel megvívtak (és közben egymást cukkolták középkori stílusban, bár nem tudom, hogy a korabeli lovagok tettek e ilyet :P de mindegy, mert borzasztóan szórakoztató volt! :)). Látványos volt, hogy a sötétben látszott a nagyobb erővel egymásnak csapódó kardok közül kipattantak a szikrák. 

Egy elmosódott lovag és a közönség

A lovagok bemutatója után következett a körtúra a vár termei között, először a lovagterembe ment a nagy gyülekezet, ahol az AllegrA vonós négyes játszott zenéket. Nagyon szép volt (bár nekem sokkal jobban tetszett a Hollóének Hungarica középkori vásárokat és mulatságokat idéző zenéje :D), és a hölgyek is bámulatosak voltak a ruháikban.

Még egy kis művészkedéshez is kedvet kaptam :D Portré fotózás... ^^ Tudom, tudom, nem a legjobb, de nagyon megfogott a muzsikus hölgy fáradt beleélése :$.

Aztán, a tényleges túra következett végig a vár szobáin. Egy korhű ruhákba öltözött udvarhölgy vezetésével és (korabeli beszédet idéző) előadásában tudhatott meg a vendég többet a vár egykori lakóiról, cselszövésekről, építkezésekről, a kor szokásairól. Nem egy kimerítő egyetemi előadást kell elképzelni, inkább egy könnyed történelem órát, ami egy kis fizikai időutazással is egybe van kötve. A felújított szobák igen szépek voltak, de a viszonylag sok ember és az esti fotózás terén tapasztalt (elszenvedett) hiányosságaim miatt sok képet nem készítettem :( Amiket pedig mégis, azok sem a legjobbak, de párat megmutatok. :)

Na, vajon hová érkeztünk? :)

Fürdő helyiség

Fürdőszoba-bagoly :D A baglyok mostanában mindenhol megtalálnak... :)

Végül, a túra végén szélnek eresztették a népet. Mehetett mindenki, amerre akart, ami jobban érdekelte :) Mi a vár étkezőjében/kocsmájában kötöttünk ki :D Ott már ment a középkori hangulat, forralt bor, zene, az asztalnál üldögélő lovagok. Tényleg, mintha a 13. századba csöppent volna az ember :D Mivel régebben rengeteget szerepjátszottam (M.A.G.U.S., és D&D) ezért különösen értékes volt ez a része a túrának számomra. De nem csak ezért... Olyan őszinte jókedv áradt szét, és valahogy olyan távolinak tűnt a szürke világ, ami mostanában körbeveszi az embereket. Persze néhány elem behozta, és csak álldogált, és nézett olyan savanyú arccal, hogy kedvem lett volna kitolni a kantinból, hogy ne rontsa a levegőt :P Reménykedtem benne, hátha felkérnek táncolni, vagy csak elkezd pár fiatalabb egyén táncikálni, és akkor be lehet szállni... De nem sajnos, úgyhogy csendben üldögéltem, és csak a csizmám sarkával vertem a ritmust, vagy, ha jobban tetszett a zene, akkor a térdemen tapsoltam. Azt viszont örömmel láttam, hogy volt pár fiatal, akik a ritmusra ringatták magukat, vagy verték a ritmust hozzám hasonlóan, és a szemükben láttam a kíváncsi keresgélést. Gondolom, hasonló dolgok jártak az ő fejükben is, mint nekem. :)

Kivilágított, kiüresedett várudvar

Kantin és a zenészek :) Beosontam a hátuk mögé, és onnan lőttem pár fotót, és sajnos ez a legjobb :/